A szerencsétlenül járt repülőgép az Air France legrégebbi Concorde-ja volt, és a híres transzatlanti útvonalon repült New York és a Charles de Gaulle repülőtér között.
A felszállást 14.25-re tervezték, és 14 órakor a Condorde-ot a beszállókapujához, az irányítótorony melletti 2B kapuhoz vontatták.
A Concorde azonban nem szállt fel a menetrend szerinti időpontban. Az Európa-szerte tomboló viharok késleltették a beérkező járatokat, melyek közül a Frankfurtból kora délután induló gép olyan utasokat szállított, akiknek át kellett szállniuk a Concorde-ra.
Ők bérelték ki ugyanis a Concorde-ot egy vakációra. Életük utolsó nyaralására indultak.
Ahogy a turisták megérkeztek, a Concorde-ot a pilóta Christian Marty utasítására még egyszer átvizsgálták.
Az 54 éves pilóta egyike volt annak a mindössze 12 pilótának a világon, akik képesítést szereztek arra, hogy az Air France Concorde flottájával repülhessenek.
A kapitány kisebb hibát jelentett a gép egyik tolóerő szabályozójában, ami tulajdonképpen egy pajzs, és feladata a négy hajtómű végén leereszkedve a leszálláskor a gép lassítása.
A hibás darabot egy másik Concorde-ból kiszereltre cserélték ki, a munkával 15.15-kor végeztek.
A felszállás előtti ellenőrzések és a beszállások után a gép 15.30-ra készen állt arra, hogy 100 főnyi utasával és a legénységgel a magasba emelkedhessen.
Alig több mint 10 perccel később a gép már a 26-os kifutón gyorsított, amikor a toronyból észrevették, hogy lángok csapnak ki a bal oldali szárny alól.
Azonnal riadóztatták a repülőtér mentőegységeit és a kapitányt. A repülőgép azonban ekkor már 400 km/órás sebességgel haladt, és elérte azt a fokozatot, amikor már biztonságosan képes felszállni.
Ahogy a lángok nőttek, a kapitány jelentette, hogy egy másik hajtómű is meghibásodott, valamint a futóművet sem tudja behúzni. Engedélyt kért, hogy a 16 km-re lévő Le Bourget repülőtéren leszállhasson.
A gép mindössze 30 méterrel repült a föld felett, füst és lángcsóvát húzott maga után és szemmel láthatóan nem tudott tovább emelkedni. Egyre jobban megdőlt, és tovább veszített magasságából, a bal szárnya egy fasornak csapódott.
A szárny ezután a földnek csapódott, és hátára dobta a gépet. A Concorde a földön csúszott tovább, majd két hatalmas robbanás hallatszott.
A becsapódó repülőgép ugyan elkerülte az alatta elterülő Gonese belvárosát, de a helyi szállodának csapódtak a darabjai: itt négy vendég vesztette életét.
A gépen tartózkodók közül senki nem élte túl a katasztrófát, az áldozatok száma 113 főre emelkedett.
A baleset kivizsgálását azonnal megkezdték, és megtalálták a gép fekete dobozát. A bizonyítékok alapján egyre valószínűbbnek tűnt, hogy a bal szárny alatt a gyorsítás közben több gumiabroncs is felrobbant, és valamilyen törmelék okozott sérülést a gép szárnyán, illetve törzsén, s valószínűsítették, hogy törmelékdarab kerülhetett a sugárhajtóműbe is.
A balesetet követően az Air France és a British Airways összes Concorde-ját a földre parancsolták.
Tíz évvel később, 2010. februárjának elején elkezdődött a per a katasztrófa ügyében. A hivatalos vizsgálatok szerint az Air France gépe egy, a Continental Airlines légitársaság előzőleg felszállt gépéről leesett fémdarabra futott rá. A fémdarab szétvágta a Concorde kerekét, a szétrepülő daraboktól pedig megsérült az üzemanyag tartály és berobbant a kerozin.
A Continental Airlines nem fogadta el a vizsgálat eredményét és bizonyítani kívánja, hogy a szuperszonikus repülőgép előbb kapott lángra.
A mostani per célja, hogy a vitás körülményeket tisztázzák, a felelősöket pedig megnevezzék.