Fotó: Kis-Guczi Péter (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)
Technikai szemle a Polgári Védelemnél - képekkel
Az ár- és belvíz-védekezésre való felkészülés jegyében technikai szemle zajlott március 5-én a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság Raktár- és Kiképző Bázisán. A szemle célja volt bemutatni az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az FPVI, Budapest Főváros Önkormányzata, a védekezésben résztvevő társ rendvédelmi szervek és közművállalatok készültségi állapotát, bevethető technikai eszközeit.
A megjelenteket elsőként Benkovics Zoltán pv. dandártábornok, az FPVI igazgatója köszöntötte. A pillanatnyi árvízi, belvízi helyzetről Szentiványi Árpád, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) vízkár-elhárítási főosztályvezetője adott tájékoztatást. Mint mondta, az elmúlt napok kedvező időjárása javulást hozott és ha nem jön eső, az árvízveszély megszűnik. Némiképp csökkent a belvizes területek nagysága, jelenleg 170 ezer hektár van víz alatt, ennek fele szántó-vető hely. A főosztályvezető beszélt arról is, hogy egyes prognózisok az átlagnál csapadékosabbra várják a márciust, s ha ez bekövetkezik, súlyos belvízi helyzet alakulhat ki. Egyébként is elhúzódó, akár április végéig is eltartó védekezésre számítanak. Ami a vízügy felkészülését illeti, azzal kapcsolatban Szentiványi Árpád úgy tájékoztatott, hogy saját berendezéseiket, felszereléseiket igyekeznek karban- és működőképesen tartani, a szivattyútelepek fele jelenleg dolgozik, szükség esetén mobil szivattyúkat is be tudnak vetni.
Fotó: Kis-Guczi Péter (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)
A katasztrófavédelem felkészüléséről dr. Tatár Attila tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató számolt be a megjelenteknek. Elmondta, hogy a mostani szemlét megelőzően már két alkalommal zajlott munkamegbeszélés ár- és belvíz ügyben, az elsőnek az OKF adott otthont, a másodiknak a VKKI, a munkába bevonták a rendőrség és a honvédség képviselőit is. A tábornok szólt arról, hogy kérésének megfelelően folyamatosan konkrét adatok érkeznek a vízügytől arról, éppen hol és milyen szinten zajlik védekezés. Hozzátette: döntés született arról, hogy vízügyi és katasztrófavédelmi szakemberek közösen megkeresik azon települések vezetőit, ahol már zajlanak, vagy várhatóak védekezési munkálatok, tájékozódnak a védekezési tervek, valamint a szükséges eszközök meglétéről.
A védekezést követő mentesítési munkálatok lehetőségeiről dr. Kárpáti Zsuzsanna, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet főigazgatója számolt be. Csók László, a Főpolgármesteri Hivatal Kommunális Ügyosztályának vezető tanácsosa előbb a Dunáról mint folyóról beszélt, majd ismertette a fővárosi árvízvédekezés fő feladatait. A Fővárosi Csatornázási Művek árvízvédelemért felelős szakembere, Rácz Tibor hangsúlyozta: mindig úgy kell dolgozniuk, hogy a főváros életét az árvíz ne akassza meg. Külön felhívta a figyelmet a Budapesten található kis vízfolyásokra, amelyek képesek meglepetést okozni, sőt hirtelen lezúduló csapadéknál akár emberi áldozatot is szedhetnek.
Fotó: Kis-Guczi Péter (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)